Visit my photography website:

Visit my photography website: www.annagrovephotography.com

Thursday, June 20, 2013

Tiz evem Amerikaban...


Junius 11-en volt kerek TIZ EVE hogy kijottem az Amerikai Egyesult Allamokba. Eloszor csak egy rovid bejegyzest akartam errol de aztan elojottek az emlekek es egy eleg hosszu iromany keletkezett helyette. Szoval ime az en tortenetem feketen-feheren....

Mielott belevagnek par tenyadat: legalisan, zoldkartyaval jottem, de az nem biztositek arra hogy kapsz allast itt. (Tudom ha illegalisan vagy itt az egy teljesen mas sztori, eselyed sincs 'normalis' allast talalni, szoval ez nem arrol szol.) Akkoriban meg nem volt Facebook, nem voltak kint ismeroseim jo allasokban akik segiteni tudtak volna. nem voltak kapcsolataim, nem ismertem mi a rendszer kint a nagy Amerikaban. Nem jottem ki itt sulit vegezni hogy utana siman kapjak itt allast, nem transzferalltam otthoni cegtol ide tuti allasba illetve nem jottem milliokkal de meg ezrekkel sem.... Jottem ket boronddel, allas nelkul, minden nelkul... viszont ket dologban nem volt hiany: kivancsisag es kalandvagy.

2003. junius 11. - Ez az a nap amikor az addigi nyugis bp-i eletem orokre megvaltozott. Kis naiv, azt hittem a het eves banki gyakorlatommal, foiskolai diplomammal es egy majdnem befejezett MBA diplomammal majd talalok allast Amerikaban. Nem voltam mondjuk teljesen naiv, hisz azt tudtam nem lesz azonnal allasom, de gondoltam azert valamit jelent az addigi szakmai es tanulmanyi multam... lesznek interjuk ahol bizonyithatok es meggyozhetek...  haha ... mondanom sem kell hogy nem igy volt. Rengeteg oneletrajzot szetkuldtem de egy ket visszajelzesen kivul (kosz de nem teged valasztottunk) semmi sem jott. Aztan valami szerencse (?) folytan egy helyre megis sikerult interjut kapnom ... Maga az interju jol ment, sosem volt gondom veluk. Az allast persze nem kaptam meg pedig 'csak' egy titkarnoi allas volt amire tulkepzett voltam. Szoval munkat nem kaptam, de egy lecket azt igen. A no az interju utan felnyitotta a szemem. Rosszul esett de neki koszonhetem hogy abbahagytam a vegnelkuli keresest. Hogy mit mondott? Csupan annyit, hogy latja van gyakorlatom es vegzettsegem is viszont mindketto kulfoldrol szarmazik igy itt Amerikaban ismet alulrol kell kezdenem ... ergo itteni sulit elvegezni vagy itt gyakorlatot szerezni. Igenam, de ha nem ad eselyt hogy szerezzek gyakorlatot? Na erre mar nem volt valasza... magyarul eselyt nem adott o sem.

New York-i metron par honappal megerkezesem utan...



Central Park-ban .... jobb hijan etetem a vadludakat :-)



Szoval a 'pofon' utan elmentem a munkaugyi kozpontba ahol epp egy allasborze volt. Persze semmi 'nekem valo' allas nem volt ... mar majdnem eljottem amikor egy munkaltatoval lealltam beszelgetni. Valami leltarozos cegnel dolgozott mint csoportvezeto es oda keresett embereket a csapatjaba. Mondta minimal oraber van csak a ledolgozott tenyleges orak utan, se szabi, se betegszabi...  (ha jol emlekszem kb $8 volt akkor). Mint fentebb irtam juniusban jottem ki es ekkor mar december volt... gozom sem volt hogyan kell leltarozni de gondoltam egy probat meger.... Ja, es itt ne papirmunkara gondoljatok, hanem fizikaira. Volt egy rovid betanitas az elso alkalommal, aholis egy derekadra erositett nagy szamologepet kellett pufolni mikozben szamoltad hogy a boltok polcain mennyi aru van. Hogy milyen boltokrol beszelek? Tobbnyire nagy elelmiszer boltok pl. otthon az Auchan es Metro nagysaguak. Valamint par kisebbet (mint CBA).

Hajnalok hajnalan kellett kelni (3 ora korul) hogy 6-ra a boltba erjunk. 8 szemelyes autoval vitt a fonok minket, es a boltnal talalkoztunk a tobbi munkassal. Ja es hogy kik voltak a 'csapattarsaim'??? haha  90%-ban feketek (persze ezzel nem feltetlenul volt gondom, csak hogy inkabb ghetto fajta feketek voltak es az volt inkabb a gaz), project-ben (szegenynegyed) elok, fuvezok es kisiklott eletuek... es akkor jovok en a masfel diplomammal es het eves bankos multammal! Elso honapban nagyon nehez volt... foleg a korai keles es a poros polcokon valo szamolas 10-12 oran keresztul. A szemem teljesen kiakadt... nem viccnek szanom de az alabbi kep akkori foto. Hulla voltam szo szerint.



 
Aztan belejottem, megszoktam a dolgokat. Beilleszkedtem. A mai napig buszke vagyok erre. A 'kollegak' kedveltek es ez nagy szo hisz en voltam a kissebbseg - minden tekintetben. Ezeken a kepeken csak paran vannak rajta... sokkal nagyobb volt a csapat.








Ket honap utan mar kisfonok voltam az alatt a ficko alatt aki felvett anno a munkaugyi kozpontban. Meg egy honapot lehuztam ott aztan hazamentem lettenni a hatramaradt MBA-s vizsgaimat a BME-n. Miutan visszajottem Amerikaba, mar nem mentem vissza a leltarozos ceghez hanem - anyukam tamogatasaval - beiratkoztam egy ingatlanos tanfolyamra amelynek vizsgajat elso nekifutasra sikeresen letettem...

Volt mit tanulni :-)


Miutan megszereztem az ingatlanugynoki engedelyemet egybol elhelyezkedtem az egyik manhattan-i cegnel. Persze gozom sem volt hogy mi merre van Manhattan-ben hisz en Staten Island-en laktam es Manhattan-be ritkan jutottam be korabban. Fejest ugrottam a kihivasba mint mindig. Eleinte nehez volt, de azert akadtak uzletek. Alapber ugyebar nem volt, csak a kiadott lakasok utan kaptal jutalekot ergo nem kifizetodo az elejen. Mutathatsz 10 lakast kiadasra egy nap ha nem adsz ki egyet sem, nincs penz belole. Itt epp egy 'open house'-om volt ahol varom az erdeklodoket "nagy izgalommal" :-)

 


A napi munkaba jaras Staten Island-rol ket oras volt: eloszor 1 ora buszozas, majd fel ora komp, es vegul kb 20 perc metro. Hazafele ugyanez. Negy orat utaztam tehat egy nap azert hogy dolgozhassak sokszor a semmiert.

Aztan egyre jobban meismertem Manhattan-t illetve az embereket, valamint kozelebb koltoztem (Queens-be). Kis ido utan probaltam 'szakosodni' a luxuslakasok kiadasara. Arkategoria: 5-20ezer dollar per ho alberleti dij! Na ez nagyon tetszett. Mindenfele nepseggel talalkoztam, illetve betekintest nyertem a jo kis lakasokba gyonyoru kilatassal a toronyhazak tetejebol Manhattan-re :-) Almodoztam, hogy milyen jo lenne valamelyikben lakni... Viszont be kellett latnom hogy ha nem adok ki lakast surubben akkor nem hogy egy ilyen lakast de semmilyen lakast nem fogok tudni magamnak megengedni. Ekkor talaltam egy masod- illetve harmadallast: egy kalapuzletben illetve egy ekszeruzletben, mint elado. Persze csak egy heten parszor tudtam ezeken a helyeken dolgozni de legalabb fix fizut adott plusz ott volt mellette az ingatlanozas. A kalapuzletben nagyon szerettem dolgozni es a tulajjal nagyon jol kijottunk, szinte masodik anyamkent tekintettem ra hisz a sajatom tobb ezer km-re volt otthon Magyarorszagon. Idokozben bekuldtem az oneletrajzomat egy helyre hatha sikerul alapon, de nem hallottam semmit feloluk szokas szerint. Viszont egy ido utan ereztem lepnem kell ... tobb penzre volt szuksegem a megelheteshez.

Mar nem is tudom hogy kerultem kapcsolatba egy nagyon jomodu csaladdal akik epp bebiszittert kerestek ket gyerekuk melle Manhattan sziveben, kozel a Central Park-hoz. Rovid interjut kovetoen felvettek. Oszinten szolva minden tiszteletem a bebiszittereke mert nem egyszeru munka az biztos. Sok lemondassal es turelemmel jar. Na nem feltetlenul a gyerekek fele hanem a szulok fele... Persze attol is fugg milyenek a gyerekek illetve a szulok. Jol kijottem a gyerekekkel es az apaval is... az anyuka nagymeno uzletasszony volt es nem birta elviselni hogy van sajat gondolatom es nem tiporhat el mint mas bevandorlot. Hat honap utan elvaltak utjaink. Oszinten szolva nem tudom mi tortent, csak sejtesem van. Szerintem megtudta hogy megpalyaztam azt az allast hisz idokozben volt vagy harom interjum is kulonbozo emberekkel. Egy het mulva felvett egy nagy darab fekete not helyettem.

Szoval ott voltam munka nelkul nagy hirtelen. Bar a harom interju eleg biztatonak volt mondhato, ok nyujtottak a procedurat mint a retestesztat... Nem csoda hisz vagy 100 ember kozul kellett valasztaniuk. Szoval amig ez az allas huzodott es persze egyaltalan nem volt biztos hogy megkapom e egyaltalan, valamit talalnom kellett ami fizeti a szamlakat. Egy ujsagban lattam, hogy egy ekszerkeszito keres irodai alkalmazottat. Felhivtam, bementem, meg aznap felvett, masnap kezdhettem. Nagyon erdekes volt latni hogy keszulnek a kulonfele dragakoves gyuruk. Siman eldolgozgattam volna ott egy darabig de hiszitek vagy nem ket het mulva kaptam egy hivast hogy felvettek a masik helyre! Eleg ciki volt, de mit bantam en. Vegre betettem a labam azon a bizonyos ajton! Ekkor mar 2005. marcius 13-mat irtunk. Latjathatok majdnem ket evembe kerult felkuzdenem magam egy kezdo szintre a semmibol. Egyebkent kb 8 honap telt el onnan hogy bekuldtem az oneletrajzomat, a harom interju es hogy felvettek. De megerte. Ez merfoldo volt az eletemben ketseg kivul.

Szoval az elso szamomra 'igazi' itteni allasom a New York-i Onkormanyzatnal volt :-) Es mint lathatjatok nem hullott az olembe. Ket eves keserves munkaval ertem el. A ket ev alatt sok egyeb megprobaltatason is keresztulmentem amikrol itt nem szamolok be. Akkor sosem erne veget ez a bejegyzes :-) Lenyeg, hogy volt vegre egy jonak mondhato allasom meg ha nem is fizetetett tul jol, de eleg volt arra hogy ha szerenyen is de megeljek belole. Contract Specialist-kent vettek fel. Az onkormanyzathoz erkezo palyazatok elbiralasaval, kezelesevel foglalkoztam. Semmit sem tudtam a munkarol de gyorsan tanultam. Ez foleg annak koszonheto hogy nagyon szerettem a fonokomet es o is engem. Igazi mentorom volt. Mindent elmagyarazott mint egy professzor. En lettem a kedvenc tanitvanya beosztottja.

Larry Wolf, The City of New York, Department of Health and Mental Hygiene



Vegre boldogan ... hol vannak mar azok a karikas, portol bedagadt szemek?


Kozben meg az is tortent hogy megismertem Rob-ot, aki par honap utan odakoltozott hozzam, majd rovidesen elkoltoztunk abbol a lyukbol egy sokkal jobb helyre.

Elso randin a Central Park-i koripalyan:


Majd megismertem a csaladjat is... (de jo formaban is voltam meg akkor)


Ket ev utan, mikor mar munkaugyileg ugyszolvan 'sinen' voltam, eljott az ido a diplomamunkamon gondolkodni (csak a vizsgak voltak meg, de meg le kellett allamvizsgazni). Larry fonokom kezdemenyezesere az akkori munkamrol irtam (diploma munkam cime: Performance-Based Contracting within The City of New York, Department of Health and Mental Hygiene). O mindenben tamogatott, atolvasta, javasolt, noszogatott stb. Mondom igazi mentor volt minden teren. 2007 nyaran hazamentem leallamvizsgazni - tiszta otossel :-)

Par honappal kesobb egy happy hour alkalmaval hallottam egy allasrol.... Grants Manager-t kerestek. Gozom sem volt mi az de mondtak adjam be az oneletrajzomat aztan hatha behivnak. Igy is lett. Nagy meglepetesemre nemsokara kaptam a hivast hogy interjuzni kellene... A lenyeg amiert felkeltettem az erdeklodesuket, hogy az onkormanyzatnal volt ekkor mar tobb mint ket eves tapasztalatom. Azt mondtak a Grants Manager munkat meg majd ott megtanulom. Az interju napjan felajanlottak az allast pedig komolyan mondom nem igazan tudtam mi lesz konkretan a feladatom. Mint az elozoekbol lathato (aki nem ismerne szemelyesen) szeretem a kihivasokat :-) Kedvenc fonokom nagyon elszomorodott a hirre es probalt nekem fizetesemelest kiharcolni, hogy maradjak. Sajnos az onkormanyzatnal nagy a burokracia igy a fizetesemeles ha van is nagyon nehezkes. Megis sikerult neki egy ottani szemmel jo ajanlatot kiharcolnia de sajnos nem volt eleg jo a masik ajanlathoz kepest. Igy 2007 szeptember kozepen elvaltak utjaink. Azota is jo szivvel gondolok ra. Par honapja ment nyugdijba.

Az uj munkam egy New York-i korhaz Pszichiatriai Kutato osztalyan volt, es mint Palyazati Manager-t vettek oda fel (Grants Manager). Tulajdonkeppen mig az onkormanyzatnal a beerkezett palyazatokkal foglalkoztam, addig itt a masik oldalrol lattam a dolgokat. Itt mi keszitettuk a palyazatokat. Nagy ugras volt szakmailag de anyagilag is (43%-os emelest alkudtam ki magamnak nagy ugyesen! Ebben mindig is jo voltam.) ...  Szeptemberben kezdtem es az elso ket honapot majdnem vegigbogtem (csak otthon persze). Lovesem sem volt arrol mi a munkam es elodom sem volt, aki betanitott volna ill. nem volt semmifele anyag, dosszie amire epithettem volna. Semmi. Ujonnan lett krealva a pozicio es a fonok aki a kutato csoport fonoke volt nem ertett a palyazatkezeleshez csak a kutatoi dolgokhoz. Szoval csak kovetelt de azt nem tudta hogy hogy kell megoldani a dolgokat azaz teljesen magamra voltam utalva. Nagyon hianyoltam a jo fonokomet az elozo helyrol....

Ez egy ottani Halloween bulin keszult egy honappal azutan hogy felvettek. A masik harom "laboratoriumi patkannyal" meg mindig tartom a kapcsolatot :-)


Meg ebben az evben ket ev kapcsolat utan Rob nagy varatlanul megkerte a kezem egy szulinapi hosszu hetvegi kiruccanas alkalmaval....  Lake George, NY


A munka kezdett lassan osszeallni a fejemben. Kinkeservesen de valahogy naprol napra kiszenvedtem a dolgokat innen-onnan kapott informaciokbol. Itt a professzorok megirtak a palyazatot en pedig elkeszitettem hozza a koltsegvetest illetve osszeraktam magat a palyazatot, amely rengeteg szabalynak volt kiteve. Miutan megnyertuk azt, a koltsegvetest kezeltem, riportokat keszitettem stb stb Tobb palyzatatot kezeltem egyszerre. A fonok szeretett itt is mert latta hogy egy kuzdo vagyok es a jeg hatan is megelek, kiharcoltam neki mindent amire vagyott.

Kozben terveztuk az eskuvot. Hogy sporoljunk az alberleti dijon a szuper helyunkrol atkoltoztunk egy joval olcsobba (Astoria, Queens). Nagyon pici lakas volt, de a kornyek tetszett. Egy ev mulva volt az eskuvo ugyanabban a kisvarosban ahol Rob egy evvel elotte megkerte a kezem. Az eskuvo 2008. oktober 18-an volt:





Naszutra Jamaikara mentunk :-) Szuper jo volt es vegre uszhattam a delfinekkel, az mar regi vagyam volt!





Eskuvo utan meg ket evet lehuztunk New York-ban viszont 2010 januarjara Rob-nak elege lett New York-bol. Igy ismet uj allas utan kellett neznem. Boston-ban a Harvard Egyetem-en talaltam is egy szuper allast ahova felvettek volna de sajnos Rob nem talalt ott epitesz allast igy le kellett mondjam az ajanlatukat.

Vegul 2010. aprilis vegen Washington DC-ben kotottunk ki. Rob-ot a korabbi cege visszavette dolgozni (New York elott ott lakott). Immaron tobb eves amerikai szakmai gyakorlattal a hatam mogott azt mondhatom versengtek ertem a munkahelyek :-) Vicces nem? Negy helyrol is pozitiv visszajelzes jott es en vegul a George Washington Egyetem ajanlatat fogadtam el. A munkamennyiseg joval tobb volt itt mint az elozo helyen, sokat tanultam es fejlodtem ahhoz kepest amit az elozo helyen magamtol szedtem ossze. A nagyfonok hires a szakmaban a helyettese (kozvetlen fonokom) pedig tokeletes volt az en munkastilusomhoz: rovid, tomor, lenyegretoro, kovetel de ugyanakkor tamogat es kiall erted.

Azert mondhatjuk, hogy kikupalodtam a leltarozos munka ota :-) 



Tulajdonkeppen a munkam Washington DC-ben volt, de az alberletunk Maryland egyik varoskajaban (Laurel). Sajnos buszkozlekedes nem igazan letezett illetve metro sem (csak DC-ben illetve annak kozeleben). New York-ban nem volt szukseg autora, itt viszont hirtelen kettore is. A baj csak az volt hogy en nem vezettem, nem volt jogsim. Rob vett egy kocsit es minden reggel elvitt a vonatallomas vegere, ami fel ora votl kocsival a hazunktol, illetve felvett ott hazafele jovet. Totalisan el voltam zarva a vilagtol kocsi illetve normalis tomegkozlekedes hijan. Ugy ertsetek hogy meg a legkozelebbi bolt is fel ora gyaloglasra volt a lakasunktol. Ha valamire szuksegem volt Rob-nak kellett elvinnie oda (fodrasz, vasarlas, barmi). Ez volt a legfobb motivaciom arra hogy elkezdjek vezetni tanulni...


Nem volt konnyu.... Az aranyos kis Mini Cooper Cabriomat amit vettunk hogy vezetni megtanuljak (itt nem adnak kocsit hozza) nagyon birtam, de baromi nehez volt vezetni amikor nem volt a teteje lenyitva, mert nem lattam ki belole. Elso kocsinak nem ajanlom az biztos. Na itt egy video az elso parkolasi kiserletemrol.... ne nevessetek tul hangosan mert meg meghallom :-)



Az ev hatralevo resze vezetni tanulassal telt. Aztan 2011 aprilisaban lejart az egy eves alberleti szerzodesunk amit nem ujitottunk meg, hanem kozelebb koltoztunk DC-hez, Arlington, Virginia-ba. Igy mar csak nehany metromegallora voltam a munkahelyemtol :-) Persze az a par metromegallo vegul eleg idegolonek bizonyult. Mielott elkoltoztunk volna meg le kellett tennem a vezetesi vizsgat Maryland allamban. Ekkor eldontottem hogy lecserelem a Mini Coopert mert biztos voltam benne hogy abban a kocsiban nem tudok levizsgazni hiaba vezetgettem Rob felugyelete alatt honapokig, egyszeruen nem tudtam megszokni. Kb egy hettel a vizsga elott tehat autot valtottam.... Mini Cooper ment Honda Civic jott... es a vizsga is meglett!





Szoval a munkahely jo volt, szuperul ereztem magam, fejlodtem rohamtempoban... Meg csak kb 9 honapja dolgoztam ott amikor behivatott a ket fonok. Nem reszletezem ismet, ITT megirtam anno. Lenyeg hogy kozoltek ok mennek Houston-ba es felajanljak a lehetoseget hogy veluk tartsak! Hoppa :-) Volt par honapunk a dontesre, kozben parszor lementunk Houston-ba szetnezni illetve Rob-nak megnezni a lehetosegeket. Persze ez ido alatt az akkori munkahelyem is probalkozott megtartani barmi aron. Ez nekem csak jol jott hisz felvitte az aramat...

Vegul mivel Rob is talalt Houston-ban munkat ugy dontottunk koltozunk. A koltoztetokrol irtam akkoriban egy hosszu bejegyzest amin igy utolag elolvasva mar csak nevetek, akkor viszont sirni tudtam volna. 2011. augusztus kozepen DC-bol kocsival jottunk Houston-ba par napon keresztul.

Bailey figyel hogy jo iranyba megyunk e :-)



Houston


Houston-t oszinten szolva eleg rondanak talaltam. Most sem mondom hogy szep lenne, inkabb azt hogy megszoktam. Jo hogy megtanultam vezetni mert itt aztan vegkepp szuksegem van ra. Tomegkozlekedes mint olyan szinte nem letezik. Van egy rovidke metro (felszin feletti), illetve par busz. Szinte mindenki autot vezet. Hiaba na, megiscsak Texas-ban vagyunk, olajfoldon.

Egy evig sem laktunk albiban mikor hirtelen felindulasbol vettunk egy hazat 2012 marciusaban. A piac kedvezo volt igy belevagtunk. En inkabb bereltem volna meg mert tudom egy haz nagy lekotes es egy csomo extra kiadassal jar, de vegul csak belementem. Kicsit furcsa hogy nem mozdulhatok mostmar innen egy darabig, valahogy az volt nekem a termeszetes, hogy fogom magam es odeballok ha meguntam magam. Masfel ket ev utan altalaban valtani szoktam. Most is mar zizegek picit de hat majd meglatjuk... igy hogy a haz idekot mar nem egyszeru mert csak Houston-on belul kereshetek masik allast.

A hazvasarlas kornyeken az amerikai allampolgarsag megszerzeset is kituztem celul, es harom honapon belul sikerult is megszereznem. Mar tobb eve lehetett volna de valahogy nem volt kesztetesem ra. Vegul 2012. aprilis 25-en unnepelyes keretek kozott atvettem az allampolgari jogositvanyt, illetve kesobb az amerikai utlevelet is megkaptam postan.


Sajnos 2012 szeptembereben elvesztettem szeretett macskamat, Bailey-t. Tarsam volt a kezdetek ota, velem volt joban rosszban. Errol is irtam anno, igy most nem reszleteznem. Aki akkor nem olvasta az ITT megnezheti.



Tehat jelenleg Houston-ban a vilag legnagyobb egeszsegugyi kozpontjaban dolgozom, a Baylor College of Medicine egyetemen. Itt is palyazatok keszitesevel foglalkozom de sokkal nagyob volumenben. Rengeteg a munka es eleg stresszes is neha, de ugy erzem megbecsulnek. Ev vege fele vegre kapok majd egy aszisztenst, aki remelhetoleg levesz par dolgot a vallamrol. Aztan meglatjuk meddig maradok itt :-)



A fotozasrol meg nem irtam. Mindig is szerettem fotozni. New York es DC tokeletes volt kep keszites szempontjabol. Szoval amikor meglattam Houston-t nem sok jot remeltem. Viszont meg kell mondjam miota Houston-ba koltoztunk a fotozasi bizniszem teljesen felviragzott. Sosem gondoltam volna, hogy itt jobban lehet ervenyesulni mint New York-ban vagy DC-ben, de igy van. Jo lenne ha csak azzal kellene foglalkoznom, de sajnos egyelore nem fizet meg annyit hogy a masik munkamat fel tudnam adni. Lehet sosem fog annyit kitermelni, de nem baj mert akarmennyi uzletet is sikerul szereznem boldogga tesz. Es ez a lenyeg. Aki nem ismeri meg az oldalamat az nezzen szet rajta itt www.annagrovephotography.com  


Szoval itt tartok most.... azt hiszem sok minden belefert ebbe a tiz evbe. A beka segge (bocsi) alol ami a nulla alatt van joval, felkuzdottem magam menedzseri pozicioba, sajat erobol. Persze biztos tobbet is el lehetne erni, szerezni egy Ph.D-t vagy valami, de egyelore most igy jo.  Ki tudja meg mi var meg ram, az elet kiszamithatatlan. Remelem sok jo dolog.




Koszonom ha vegigolvastad....



19 comments:

  1. Szia! Hát ez nem semmi. Nem is találok szavakat. Szuper vagy! Gratulálok Neked mindenhez, amit elértél. És a továbbiakban is sok sikert és boldogságot kívánok!
    De miért választottad amúgy pont Amerikát? :)

    ReplyDelete
    Replies
    1. szia Evi. koszi szepen. hogy miert valasztottam Amerikat? tulajdonkeppen o valasztott engem. csaladi noszogatasra jelentkeztem a zoldkartya lottora es megnyertem.

      Delete
  2. Nem semmi a kitartásod és ahogy megdolgoztál mindenért! Szuper vagy! És hiszem, hogy még sok nagyon jó dolog vár Rád! :)

    ReplyDelete
  3. Csak gratulálni tudok az eddig elértekhez! :-)

    ReplyDelete
  4. Nagyon szuper összefoglaló volt!!! Én nem olyan régen csatlakoztam a blogolvasókhoz és a történeted elejére már eddig is kíváncsi voltam. Örülök, hogy megosztottad ezeket velünk!

    ReplyDelete
  5. Szia!
    Hányadik alkalomra sikerült a zöldkártya?
    Milyen volt a nyelvtudásod akkor?
    Kb. mennyi pénzzel jöttél ki? (azt hiszem most $10.000 amit a követségen kell felmutatni mint anyagi fedezet a vízumdíjon felül)
    Tudnál esetleg pár amerikai várost mondani ami olcsó és biztonságos? (közbiztonság,tornádó)

    ReplyDelete
    Replies
    1. Anonymus: elsore sikerult. nyelvtudasom jo volt mert korabban eltem ket evet Angliaban. Bar meg kellett szoknom az amerikai akcentust eleinte. hogy mennyi penzzel jottem ki mar nem tudom de szerintem 2ezer dollarnal nem volt tobb. anyagi fedezetet fel lehet mutatni otthon de aztan hogy mennyivel jossz vegul ki az megint egy masik dolog ...
      Varosokrol... haaat, minden varosban van bunozes. ahol kevesebb van illetve olcsobb ott meg nincs allas. en szerettem nyc-ben elni de az eleg draga volt. viszont jobban biztonsagban ereztem ott magam mint mondjuk DC-ben vagy Houston-ban. Houston nagyon nem jo biztonsagi szempontbol, viszont olcsobb. Tornado sok van az orszag kozepen illetve Floridaban is. Hurrikan leginkabb az orszag deli es keleti partjait erinti.

      Delete
  6. Szia Orsi!

    Köszönöm, hogy leírtad a történeted! Gratulálok a kitartásodhoz és az elért eredményeidhez! Nem sokan tudnák ezt végigcsinálni, ami Te tettél! Szuper életed van egy szuper helyen! Minden csodálatom és tiszteletem a Tiéd!

    Csupa jót kívánok Neked a jövőre nézve is!

    Puszi!
    Marianna

    ReplyDelete
    Replies
    1. Marianna, koszonom a hozzaszolasodat. nem voltam 100%-ig biztos hogy jo otlet e mindezt leirnom de vegulis az en blogom tartozom magamnak annyival hogy feljegyzem hogy is volt. aztan majd ha mar szenilis ven asszony leszek es nem emlekszem semmire akkor jo lesz visszaolvasni :-)

      Delete
  7. Szia Anna!Gratulálok a sikeredhez hogy a semmiből sikerült magad felküzdeni!Nagyon jó írás.További sok sikert!

    ReplyDelete
  8. A legjobbakat kivanom az elkovetkezo evekben is !
    Marika Vancouverbol

    ReplyDelete
  9. Szia, én is szeretnék gratulálni a sok kitartáshoz és bátorsághoz az évek során! Bárcsak én is ilyen lennék! :D

    Szuperek az esküvős fotók, nagyon szép volt a ruhád!

    További sok sikert kívánok nektek! Lehet gy indiszkrét kérdésem? Babát nem terveztek? :)

    Üdv, Heni

    ReplyDelete
  10. Gratulálok, szuper vagy, nagyon érdekes volt olvasni az elmúlt tíz évedet! További sikeres éveket kívánok!!!

    ReplyDelete